12 14085 22 aug 16
532790_193271530793850_22315105_n

Kertes mese- avagy hiszékenységem története…

Sokat gondolkodtam azon, hogy a szűk baráti, rokoni körön kívül ilyen privát dologról meséljek-e, mert bizony rám nézve is kínos ez az ügy. Mivel akkor amikor eldöntöttem, hogy blogot fogok vezetni- ez mostanság bizony igen foghíjasra sikeredet-,  vállaltam azt is, hogy kissé közelebb engedlek titeket az életemhez. Sok kritikát -burkolt, és nyílt véleményt kaptam emiatt, miszerint ennyire nyitottan megmutatni mindent nem okos dolog, mégis úgy vélem, nem estem túlzásokba talán.

Tehát a történet:

Nem megyek bele minden apró részletbe, mert nagyon csúnya lenne, de nagy vonalakban megpróbálom az érzelmi részét is érzékeltetni veletek. Aki ismer picit is, az tudja, hogy én egy igazi kert bolond vagyok. Ez már gyerekkorom óta így van, már akkor lenyűgözött minden ami a kertben történt. A nagymamáim petúniái, és porcsinrózsái, amik mindenfelé kinőttek ültetés nélkül.. Az orgonák, de minden, ami csak virágot vagy levelet hajtott. Amikor vééégre saját kertem lett, hát szárnyalhatott a képzeletem és eleinte csak az, ugyanis egy 60 méterszer 20 méteres kezdetben ahol konkrétan csak futó homok van, nem sok mindent lehetett csinálni.

14059975_1035381969916131_1036747263_o

Eleinte,- mivel csak falusi gyerekek vagyunk,- zöldséges kerttel indultunk. Ebben sok sikerélményünk nem volt, és tudtam mi az amit szeretnék: díszkert sok virággal cserjével, olyan élvezhető kert ami nem csak kinézetre szép, de jó benne lenni. Én akartam szaporítani a virágokat komposztot készíteni stb. Rövid leszek: kb 15 év után már igen szépen megvalósult mindez rengeteg munkával. Mindenhonnan virággal tértem haza, kaptam vettem, szedtem..Alakult. Nagy köveket szerzett nekem a férjem egy útbontásból, tudjátok azok a brutál nehéz fajta macskakövek, -azt mindet saját magam tettem le járdának, burkolatnak, szépen nőttek a fák is, magról és tőről szaporítottam már rengeteg növényt. A szomszéd nénikkel cserélgettünk, de ha nyaraltunk onnan is jött haza velem pár kis ezmegaz . A férjem elolvasott mindent az öntözőrendszerekről, és maga megcsinálta, tehát már ez is egy megoldott kérdés lett,amivel még szebb lett a kert. Nem tagadom nagy büszkeségem lett a kert, csodájára jártak. Legnagyobb sikerélményem amikor a Csodakert újság első magyar kertjeként láttam viszont az oldalakon a kertemet. Majd a Mi otthonunk újságban,  nyertem kert szépségversenyt, melyet egy nagyon neves Kertcentrum írt ki. Mindemellett rendkívül élveztem minden kint töltött percet. Pár kép arról az állapotról , ahogy kinézett a kertem a csúcson. 🙂

576399_193271174127219_1105534418_n 574512_193272377460432_1646527154_n 564189_193271614127175_284558940_n 562483_193272307460439_645075224_n 557697_193271270793876_2045084725_n 556277_193271980793805_1689845112_n 546104_193272204127116_240367151_n 540010_193271697460500_1630516009_n 538412_193270914127245_1652030473_n 532790_193271530793850_22315105_n 529227_193272107460459_1804087421_n 523832_193271387460531_550555020_n 522295_193271897460480_33067227_n 62674_193271794127157_410362542_n 35901_193271124127224_1146994694_n

Aztán úgy alakult, hogy elköltöztünk egy időre, bár akkor még úgy hittük végleg. A házat is szerettem minden porcikájában, de a kert volt nekem a szívem csücske, a 4. gyermekem, nagy fájdalom volt, hogy itt kell hagyni. Kis idő múlva olvastam egy családról,akiket egy már követtem pár hónapja, -beteg gyermeket neveltek, szegény család, albérletben. Aztán olvastam, hogy utcára kerülnek.. na ekkor döntöttem rosszul. A családomat összehívtam és úgy döntöttünk, -az én nyomásomra,-hogy segítünk nekik; és talán magunknak is, hisz ha lesz aki lakja és gondozza a házat- kertet, az mindenkinek csak jó lehet. Ingyen lakták a házat, annak fejében, hogy gondját viselik. Nem ragozom: nem viselték. Eleinte minden rendben volt, de a hazaköltözésünk időpontjára gyakorlatilag a kertet nem is lehetett felismerni, a házról most nem beszélek. Hosszú hónapok teltek el, azaz egy év azóta. Sokat dolgoztunk a kerttel, de távolról sem olyan még mint volt. A kert mikor hazajöttünk:

14055613_1035377729916555_1288106599_n 14055550_1035377799916548_1304030908_n 14055534_1035377586583236_832979409_n 14054870_1035377783249883_1493780717_n 14054691_1035377616583233_72384555_n 14054683_1035377739916554_1737044868_n

14112089_1035377996583195_1452855121_n 14111891_1035377793249882_811167978_n 14102064_1035378016583193_1989454594_n 14089538_1035377983249863_450480980_n 14089391_1035377989916529_1839351250_n 14088920_1035378029916525_26876956_n 14088804_1035377786583216_1491594649_n

14081372_1035378049916523_31478638_n 14081037_1035377979916530_1855035145_n

Mindezt most gyorsan leírtam, de megélni , szembesülni vele, benne lenni, a huzavonát végig  csinálni, a sok bántást elviselni, hazaköltözni minden holminkkal egy lelakott, tönkretett otthonba, melybe születtek a gyerekek, melyben minden fontos pillanatunkat megéltünk. ..ahol tudtuk melyik kilincs hogyan nyikorog ha lenyomjuk, milyen hangja van a bejárati ajtónak ha becsukod.. szóval lélekcincáló volt. Mindent bepiszkolva láttunk és éreztünk-nem csak fizikálisan, de érzelmileg is. Ez nem múlik el, de már túl léptük úgy érzem. A kert mostanában:

14114633_1035378876583107_1939402366_o 14114621_1035381623249499_2011977329_o 14113879_1035379079916420_1279975903_o 14113813_1035381573249504_1563301502_o

14087696_1035381649916163_285131387_o 14087644_1035381756582819_1246761389_o

14074958_1035381663249495_188270304_o 14074613_1035382233249438_1954000028_o 14074320_1035379103249751_690655979_o 14060487_1035379289916399_1604112999_o 14060226_1035381699916158_522603834_o

Biztosan így kellett lennie, már nem bánkódom  ezen. Kihívás volt újra belevágni, de élvezem, és igyekszem időd szakítani rá, bár nincs belőle annyi mint kéne.

Mi a tanulság? Igen fogok segíteni másoknak, ha lesz  rá módom, de kellő körültekintéssel, soha többé nem teszem kockára azt amiért dolgoztunk, ma már 25 éve. Teljes joggal mondhatjátok most, hogy hatalmas butaság volt így megbízni ismeretlen emberekben- mert tények ismeretében már én is tudom. Mindenki értékelje ahogy gondolja, én már nem haragszom..csak magamra..

Ma esik, de holnap újra a kertben leszek.

🙂

Kategóriák Kert     Kert     Otthon     Tippek-Praktikák     Uncategorized