“FEHÉR BEMOSÓ” HATÁS (WHITE-WASH-EFFEKT)

 

 

 

A klasszikus old shabby chic effektus mellett a fehér mosás hatás az egyik legnépszerűbb technika a népszerű vintage megjelenés, vagy vidéki ház stílus létrehozására. Lefordítva a „fehér mosás” olyasmit jelent, mint a fehérítés, meszezés vagy meszelés. Ezzel a technikával a fa felületét úgy dolgozzák meg, hogy úgy néz ki, mintha „fehérre mosták volna”. A színt beledolgozzuk a fába, de nem fedjük le. A fa természetes erezete látható marad. A fehér mosás hatásához használhat fehér bútorviaszt vagy fehér krétafestékünket . Természetesen bármilyen más színnel is létrehozhatod a hatást, a technika mindig ugyanaz.

 

 

A MEGFELELŐ FA

 

A fehér mosás hatásához egy strukturált felületű bútort vagy hasonlót ajánlunk, mivel a szín nagyon jól beledolgozható a fába és még jól látható az erezet. A fenyő vagy a luc nagyon alkalmas erre. Ezenkívül a fának kezeletlennek kell lennie – azaz nem lakkozott, viaszolt vagy olajozott.

 

A fa kiválasztásakor arra is figyelni kell, hogy átvérzésre hajlamos fáról van-e szó. Különösen a tömör fák, például a tölgy vagy a teak ismertek erről. Természetesen továbbra is használhatunk ilyen fát a fehér mosás hatásához, de előtte le kell kezelni blokkoló alapozóval .

Vegye figyelembe azt is, hogy a fa később kissé átlátszik, ezért érdemes tudatosan választani a színt. Egyes fafajták általában sárgás színűek, és nem feltétlenül alkalmasak a fehér mosás hatására. Ehelyett a világos vagy sötét fák nagyon jól passzolnak, akárcsak az uszadék és a régi fa.

 

Bútorviasz vagy krétafesték?

 

A bemosáshozz használhat bútorviaszt és krétafestéket is . Mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai.

A csersavat tartalmazó fához tanácsos bútorviaszt használni, mert az ilyen faanyag átvérezhet, ha a vízbázisú krétafestékkel érintkezik. Ez viszont sárgás elszíneződéshez vezet. Természetesen ezt ellensúlyozhatja, ha a blokkoló alapozót használja . Ez azonban nem mindig előny ennél a festési technikánál, mivel ezzel a hatással különösen a fa erezetének kell láthatónak lennie. A blokkoló alap miatt a színt már nem lehet beledolgozni a fába.

A krétafestéknek viszont megvan az az előnye, hogy átlátszatlanabb, és egyenletesebb festékfelvitelt eredményez. A bútorviasz egyenetlen festékfelhordást eredményez. Ez azonban nagyon egyéni , hiszen sokan szeretnék ezt az egyenetlen alkalmazást,  főleg ezzel a hatással.

Egy másik szempont, hogy később előfordulhat, hogy lakkot kell felvinnie a krétafestékre. Ez mindig attól függ, hogy melyik bútordarabot festjük, és hogyan fogják később használni. Ha a felület nagyobb igénybevételnek van kitéve, javasoljuk a védőlakk alkalmazását.

A bútorviasszal viszont ezt az utolsó lépést megspórolhatod, hiszen maga a viasz már egyfajta zárásént működik.

 

Itt újra láthatod mindkettő előnyét és hátrányát:

bútorviasz:

• minden fafajtára alkalmazható
• nincs vérzés vagy foltosodás
• nincs szükség további zárásra
• egyenetlen és nem túl átlátszó színfelvitelt hoz létre

krétafesték:

• fennáll annak a veszélye, hogy a fa( csersav) átszivárog és foltok képződnek
• ha szükséges, előtte fel kell hordani a blokkoló alapozót
• egyenletesebb festékfelhordást hoz létre
• nagyobb átlátszatlanság
• szükség esetén ezután záróréteget kell felvinni