White-wash hatás

A klasszikus, régi, shabby chic hatás mellett a fehér mosás az egyik legnépszerűbb technika a népszerű vintage megjelenés vagy a vidéki ház stílus megteremtéséhez. A „white wash” fordításban fehérre mosás, fehérre meszelés vagy fehérre meszelés. Ezzel a technikával a fa felületét úgy kezelik, hogy úgy nézzen ki, mintha „fehérre meszelték” volna. A színt beledolgozzák a fába, de nem átlátszatlanul viszik fel. A fa természetes szemcsézettsége látható marad. A fehérre mosott hatás eléréséhez használhat fehér bútorviaszt vagy fehér színű krétafestékünket. Természetesen bármilyen más, tetszőleges színnel is létrehozhatja a hatást, a technika mindig ugyanaz.

A megfelelő fa

A fehér mosás hatáshoz egy textúrázott felületű bútordarabot vagy hasonlót ajánlunk, mivel a szín nagyon jól beledolgozható a fába, és a szemcsék még mindig jól láthatóak maradnak. A fenyő vagy a lucfenyő nagyon alkalmas erre. A fának szintén kezeletlennek kell lennie – azaz nem lakkozott, nem viaszolt vagy olajozott.

A fa kiválasztásakor azt is figyelembe kell vennie, hogy olyan fáról van-e szó, amely hajlamos az átszivárgásra. Az olyan tömör fafajták, mint a tölgy vagy a teak különösen ismertek erről. Természetesen az ilyen faanyagokat is használhatja a fehérre mosott hatáshoz, de előtte kezelje őket záróalapozóval.

Vegye figyelembe azt is, hogy a fa később kissé át fog látszani, ezért a színt gondosan kell megválasztania. Egyes faanyagok inkább sárgás színűek, és nem feltétlenül alkalmasak a fehér mosó hatásra. Ehelyett a világos vagy sötét színű fák, valamint az uszadékfa és az újrahasznosított fa nagyon jól illenek hozzá.

Bútorviasz vagy krétafesték?

A fehér mosóhatás eléréséhez használhat bútorviaszt és krétafestéket is. Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai.

A csersavtartalmú faanyagok esetében célszerű bútorviaszt használni, mivel az ilyen faanyagok a vizes bázisú krétafestékkel érintkezve átfolynak. Ez viszont sárgás elszíneződéshez vezet. Ezt természetesen ellensúlyozhatja a gátló alapozó felvitelével. Ez azonban nem mindig előnyös ennél a festési technikánál, mivel különösen a fa szemcséinek kell láthatónak maradniuk ezzel a hatással. A blokkoló alapozó megnehezíti a szín bedolgozását a fába.

A krétafestéknek viszont megvan az az előnye, hogy fedetlenebb, és egyenletesebb színfelvitelt eredményez. A bútorviasz egyenetlenebb színfelvitelt eredményez. Ez azonban szintén egy nagyon egyéni érzés, mivel sokan ezt az egyenetlen felvitelt különösen ezzel a hatással szeretnék.

Egy másik szempont, hogy krétafesték használata esetén később szükség lehet tömítőanyag felvitelére. Ez mindig attól függ, hogy milyen bútordarabot festesz, és hogyan fogod később használni. Ha a felületet nagy igénybevételnek van kitéve, javasoljuk, hogy alkalmazza a shabby tömítőanyagunkat.

A bútorviasszal viszont ezt az utolsó lépést megspórolhatja, mivel a viasz maga is egyfajta tömítőanyagként működik.

Itt láthatja az összes előny és hátrány felsorolását:

Bútorviasz

• minden fafajtára alkalmazható
• nem vérzik vagy foltosodik
• Nincs szükség további tömítésre
• egyenetlenebb és kevésbé átlátszó színfelvitelt eredményez

Krétafesték

•  fennáll annak a veszélye, hogy a fa átszivárog, és foltok keletkeznek.
• előfordulhat, hogy először a barrier alapozót kell alkalmazni.
• egyenletesebb színfelhordást eredményez
• nagyobb fedőképesség
• előfordulhat, hogy utána tömítőanyagot kell felvinni.